Ez a következő rész részlete.
Reggel mikor felkeltem, a földön találtam magam. Egyből azon
gondolkoztam, hogy hogyan estem le, de ezt én már megszoktam így hagytam, hogy
el suhanjon mellettem a gondolat. Nehezen fel tápászkodtam, meg néztem az időt
reggel 8 óra volt. Kimentem a fürdőbe meg mosakodtam, keresztem magamnak egy
ruhát. Le mentem pont csöngetek a megérzésem szerint Sam az, de nem ő volt.
-Helló. Carlos itt van?-kérdezte az idegen.
-Szia. Igen fent a szobájába. Ha szabad tudnom kit tisztel
meg a jelenlétével?-kérdeztem meg.
-De flancos ez a beszéd Ádám Pena vagyok, Carlos
testvére.-mutatkozott be.
-Bence Schmidt, Kendall testvére.-fedtem fel a ki
létem.-Nyugi nem ilyen a stílusom.-röhögtem fel, és megjelent a lépcső tetején
Carlitos.
-Ádám, de régen láttalak.-ölelte meg tesóját. Engem is kép
be raktak az egésszel hogy most mi is a helyzet, így sok érdekeséget tudtam
meg. Le ültünk elfogyasztani a regelinket. Tíz óra volt mikkor a többiek
felkeltek. Ők is meg ették, amit reggelinek főztem. Utána fel hívtam Samet, azt
mondta, hogy átjön, és el visz Los Angelest felfedezni, megkérdeztem mindenkit
hogy bele mennének-e, hogy ők is eljönnek. Hamar bele egyeztek, elzavartam a
társaságot készülődni, mert szerintem kelesz 2 óra még össze szedem őket. Felvonszoltam
magam a szobámba azon belül a ruhatárba nehezen, de találtam magamnak egy ruhát
felvetem, onnantól kezdve vártam, hogy a többiek is készen álljanak. Nehezen mindenki leért, Sam is ide ért.
Elindultunk sok helyet meg néztünk elégé elviccelődtük az időt, sok boltba
benéztünk meg néztem az új iskolámat, mely a Hollywood Arts Művészeti Gimnázium
lesz. Kiderült, hogy Sam is ide jár. Egy kicsit ki fejtem, szerintem milyen
személyiség is:
Amit eddig, leszűrtem
a személyiségről, hogy egy nagyon kedves, de néha titokzatos lány. Ki talpra
eset, és nem hagyja, hogy más befolyásolja az életét, döntéseit, és az
érzelmeit. Egy szóval nagyon színpatikus.
Folytattuk az utunkat. Carlitó meg szolalt hogy éhes, ezért
meg kellet állnunk egy büfénél. Finom volt, a kaja leültünk, és idéző jelesen
meg ebédeltünk, ha bár már három óra múlt. Utána elmentünk a parkba hol egy
kicsit villogtattam a magyar, és az ének tudásomat.
Mindenki felfigyelt a környéken a hangomra oda gyűltek
kőrénk, és tapsoltak. Végül leültünk egy kis beszélgetésre nagyon hamar elment
a nap. Haza értünk, mindenki szétszéledt én felindultam, de Kendall meg állított.
-Bence.-szólított meg.
-Igen.-kérdeztem meg.
-Nincs kedved elmenni egyet bulizni?
-Nem, most ki hagyom, ha nem baj.
-Rendben, álmos vagy?- kérdezte
-Igen.
-Látszik rajtad, na, de én mentem, szia.-köszönt el.
-Szia.-fordultam meg, és teli erővel neki mentem Jamesnek.
-Ba*zdmeg.- káromkodott egyet.-Nem tudsz oda figyelni?
-Te meg nem tudsz ki kerülni?-oltottam be. Inkább elindult a
konyhába, de én is oda tartottam.
-Mi van, jössz kötekedni?-förmedt rám.
-Nem jövök, azt ki fosztom a hűtőt, hogy még jobban ne tud
az embert ki kerülni.
-Evvel ara utalsz, hogy azt mondtam, hogy dagadtt vagy?-kérdeztem.
-Igen.-válaszoltam és becsaptam a hűtőt, és felmente a
szobámba megetetem a kaját. Elmentem fürdeni, és elő vettem a laptopom, bekapcsoltam,
és felléptem Twittere. az első poszt, amit láttam Kendall-lé volt.
@HeffronDrive Milyen unalmas így a buli, hogy nincs itt mellettem
@BenceSchmidt
Úgy se lehet annyira jó, de nézegettetem még egy darabig, a
posztokat, egy cikket találtam, ami nagyon érdekesznek tűnt, meg nyitottam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése